Növekedési hormonhiány felnőttkorban

Az emberi növekedési hormon (HGH) hiánya olyan endokrin rendellenesség, amely az agyalapi mirigy elégtelen működése miatt alakul ki.

A hiány (GHD) gyermekeket és felnőtteket egyaránt érinthet. Gyermekeknél a HGH döntő fontosságú a növekedés szempontjából, ezért a GHD alacsony termetűséggel és a gyarapodás elmaradásával jelentkezik. Felnőttként is szüksége van a növekedési hormonra, mivel szabályozza az anyagcserét, a testösszetételt, a hangulatot és egyebeket.

A felnőttkori GHD (AGHD) azonban sokkal változatosabb és nem specifikusabb tüneteket okoz, ami megnehezítheti a diagnózist. A sikeres diagnózishoz és az azt követő kezeléshez endokrinológus által elrendelt speciális vizsgálatokon kell átesnie.

Sajnos az orvosok ritkán veszik figyelembe és vizsgálják meg az AGHD-t, mivel a tüneteket számos más betegség is okozhatja. Valójában az AGHD ritka betegség, amelynek éves előfordulási gyakorisága 1,2/100 000 felnőttre jut.

Jelenleg minden 10 000 emberből 1-et érint, és a GHD leggyakoribb oka felnőtteknél az ismeretlen etiológiájú agyalapi mirigy daganat.

Az AGHD tünetei és jelei

De honnan tudhatja, hogy felnőttkorban kialakult-e Önnél GHD? A tünetek, amelyek jelentkezhetnek, meglehetősen nem specifikusak, és számos különböző betegség okozhatja őket.

Példák a hasonló panaszokat okozó betegségekre: Az anyagcsere- és endokrin rendellenességek, pszichológiai problémák, az életmódbeli szokások egészségtelen változása vagy a természetes öregedési folyamat részeként. Ezért fontos, hogy tapasztalt endokrinológus szakorvoshoz forduljon, aki az Ön tüneteinek minden aspektusát fel tudja mérni.

A GHD leggyakoribb jelei felnőtteknél a következők:

• Hasi elhízás
• Izomvesztés
• Krónikus fáradtság
• Csökkent erő és állóképesség
• Hiperkoleszterinémia
• Csontvesztés
• Kognitív és hangulati problémák
• Csökkentett életminőség

A fő különbség a tünetek tekintetében az AGHD és a gyermekkorban kezdődő tünetek között

A GHD az, hogy a növekedés csökkenése és az alacsony testmagasság általában a hiány első és gyakran egyetlen jele.

Ehelyett az AGHD-ban szenvedő betegek leggyakoribb tünetei a testösszetétel és az energiaszint változásai.

A felnőtteknél az első tünetek általában a betegség kezdetét követő néhány héten vagy hónapon belül jelentkeznek, és gyakran a következő hónapok vagy akár évek során folyamatosan fejlődnek.

Ezek a tünetek közé tartozik az izomsorvadás, a megnövekedett hasi zsír és a krónikus fáradtság.

A betegek gyakran panaszkodnak érzelmi labilitásra és mentális kimerültségre is, ami alacsony életminőséget eredményez.

A vizsgálatok szerint az emelkedett koleszterinszint viszonylag gyakori, a GHD-s betegek 29-45 %-jét érinti felnőttkorban. A kardiovaszkuláris rendszer is érintett lehet, főként a GHD-nek a lipidprofilra gyakorolt káros hatásai miatt, ami hiperkoleszterinémiához és érelmeszesedéshez vezet.

A hosszú távú GHD a felnőttkorban kialakuló betegek körülbelül 11-30 %-jénél szintén csökkent csontsűrűséghez vezethet.

Ezért a leggyakrabban érintett szervek és rendszerek a szervezetben az izmok, a csontok és a szív- és érrendszer.

Valójában egyes országos tanulmányok arról számolnak be, hogy a GHD-ben szenvedő felnőttek szívbetegség miatti halálozása megnövekedett az egészséges kontrollcsoportokhoz képest. Ennek oka a hasi elhízás, amely a GHD-s betegeknél alakul ki, és a szív- és érrendszeri problémák egyik fő kockázati tényezője.

Ezenkívül a betegeknél a GHD-hez társuló csontvesztés miatt csontritkulás és kapcsolódó szövődmények alakulhatnak ki.

Az AGHD okai

A felnőttkori GHD okaitól függően a felnőttkori GHD szerzett vagy idiopátiás betegségnek minősül. A kutatások szerint az AGHD esetek 80-90 %-je szerzett.

A szerzett AGHD akkor alakul ki, ha egy másik betegség vagy kóros állapot károsítja az agyalapi mirigyet, és hiányt okoz. Ezek a betegségek közé tartoznak:

• Daganatok (mind az agyalapi mirigy, mind az agyalapi mirigy külső része)
• Agyvérzés
• Hipofízis apoplexia
• Agysérülés
• Az agyalapi mirigyet érintő fertőzések
• Az agyalapi mirigyet érintő gyulladások és autoimmun betegségek
• Agyalapi mirigy károsodása műtét miatt
• Sugárzás

A jóindulatú agyalapi mirigy daganatok, például az adenómák a szerzett AGHD leggyakoribb okai, és az esetek 60-70 %-jét teszik ki.

Ha a GHD oka daganat, más tünetek is jelentkezhetnek, például fejfájás, részleges látásvesztés, nőknél menstruációs görcsök, férfiaknál merevedési zavarok.

Az agyalapi mirigy adenoma kialakulásának jelenlegi oka ismeretlen, bár sok tudós úgy véli, hogy genetikai tényezők szerepet játszhatnak a kialakulásában. Ezért bizonyos családokban nagyobb lehet az AGHD kialakulásának kockázata.

A felnőttkori GHD azonban nem tekinthető örökletes betegségnek.

Más okok, például fertőzések, vérzések vagy sérülések további tünetekhez vezethetnek, mint például hányás, szédülés, bénulás, láz, eszméletvesztés és sok más.

Ha a hiány okát nem lehet megtalálni, az állapotot idiopátiás felnőttkori növekedési hormonhiánynak minősítik.

Felnőtteknél sokkal ritkább, mint a szerzett AGHD, és jelentős diagnosztikai kihívást jelent. Ennek oka, hogy nincsenek olyan betegségek kísérő tünetei, amelyek agyalapi mirigy-károsodást okozhatnának és kiválthatnák a hiányt.

Hogyan diagnosztizálják a növekedési hormonhiányt?

Ha azt gyanítja, hogy GHD-ben szenved, először forduljon endokrinológiára szakosodott orvoshoz.

A növekedési hormonhiány vizsgálata felnőtteknél

Egy tapasztalt endokrinológus gondosan fel tudja mérni a tüneteket, és el tudja irányítani Önt a megfelelő diagnosztikai vizsgálatokhoz.

A standard a GH-szintek csúcsértékét stimuláló provokációs teszt alkalmazása. Ha az agyalapi mirigy nem képes normális csúcsértéket produkálni az ingerlés hatására, az GHD-t jelez.

A provokációs tesztet olyan gyógyszerekkel lehet elvégezni, mint az inzulin, a glükagon vagy a növekedési hormont felszabadító hormon (GHRH) és az arginin kombinációja.

Minden provokációs tesztet orvosi környezetben és tapasztalt egészségügyi személyzetnek kell elvégeznie.

Inzulin tolerancia teszt (ITT)

Az ITT az arany standard, mivel ez adja a legmegbízhatóbb eredményeket. Úgy működik, hogy a vércukorszintet 2,2 mmol/l-re (40 mg/dl) csökkenti, ami HGH-csúcsot vált ki.

Ha a HGH-csúcs nem éri el legalább az 5,1 ng/ml értéket az ITT során, ez erős jele annak, hogy Önnek GHD-ja van.

A vércukorszint csökkentésének azonban olyan ellenjavallatai is vannak, mint az előrehaladott kor, szívproblémák és az epilepszia. Ilyen esetekben biztonságosabb lenne egy másik vizsgálat alkalmazása.

Glükagon-stimulációs teszt (GST)

A legújabb kutatások szerint jelenleg a glükagonstimuláció a választott módszer, ha az ITT ellenjavallt. Nem világos azonban, hogy a glükagon által kiváltott GH-stimuláció milyen mechanizmus révén jön létre.

A GST hátránya, hogy elhízott és/vagy inzulinrezisztens betegeknél kevésbé pontos. Ezért a normál BMI-vel rendelkező személyeknél a GHD diagnózisának küszöbértéke 3,1 ng/ml alatt van, míg az elhízott betegeknél 1,1 ng/ml alatt.

GHRH arginin teszt

A GHRH-arginin-tesztet már nem ajánlják az ITT-teszt alternatívájaként. Ennek oka, hogy a GHRH már nem kapható kereskedelmi forgalomban az USA-ban. Ennek a tesztnek a határértéke elhízott egyéneknél 4,1 ng/ml alatt volt.

Alternatívaként létezik egy új szekretagóg, a makimorelin, amely a ghrelin receptorok kiváltásával serkenti a HGH felszabadulását. Az eredményt nem befolyásolja jelentősen az elhízás, és a GHD diagnózis küszöbértéke 2,9 ng/ml alatt van.

Ha Önnek GHD-je van, orvosa HGH-terápiát írhat fel Önnek, hogy segítsen kezelni az összes tünetét és helyreállítani az életminőségét.

A növekedési hormonhiány kezelése felnőtteknél

Jelenleg a GHD egyetlen, az FDA által jóváhagyott kezelése a növekedési hormonpótló terápia. Ennek során rekombináns emberi növekedési hormont injektálnak, amely szerkezetében megegyezik az emberi szervezetben természetesen termelődő hormonéval.

Az orvosok és endokrinológusok sikeresen használják a HGH terápiát gyermekek és felnőttek kezelésére egyaránt. A HGH-kezelés lehetővé teszi, hogy a GHD-ben szenvedő gyermekek és serdülők elérjék végleges méretüket, és kezeljék a betegséggel járó összes többi tünetet.

Továbbá, a HGH injekciók az egyetlen hatékony kezelési forma, amely sikeresen kezeli a GHD tüneteit. Egyetlen más gyógyszercsoport vagy étrend-kiegészítő sem mutatott hasonló hatékonyságot, különösen a súlyos GHD-ben szenvedő betegek esetében.

Az injekciók az egyetlen megbízható módszer a rekombináns HGH beadására az emberi szervezetbe. A növekedési hormon szájon át történő lenyelése inaktiválja azt a gyomorban, míg a hormon transzdermális felszívódása elhanyagolható.

A HGH injekciók jó biztonsági profillal rendelkeznek. Azonban fennáll a visszaélés lehetősége, és a túl sok HGH szedése mellékhatásokhoz vezethet. Ezért az injekciók csak receptre kaphatók, és orvosi felügyelet mellett kell szedni.

A folyamat HGH injekciók nem bonyolultabb a felnőttek számára, mint a gyermekek számára. Ez 5 egyszerű lépésen keresztül történik:

1. Orvosi konzultáció endokrinológussal a tünetek felmérése céljából
2. Laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, beleértve a provokációs teszteket is
3. Másodlagos konzultáció egy endokrinológussal, aki értékeli az Ön eredményeit, megvitatja a terápiás lehetőségeket és receptet ad Önnek.
4. A gyógyszer megvásárlása az engedélyezett gyógyszertárakban, amelyek vénykötelesek.
5. A HGH-injekciók beadása az orvos által megadott beadási útmutatónak megfelelően.

               " Ha már megkapta a receptet, az Önön múlik, hogy a terápiát választja-e, vagy együtt él a tünetekkel."

Szerencsére a HGH-terápia segíthet kezelni az összes tünetet, és visszatérhet a korábbi életminőségéhez. Így a terápia értéke egyértelműen meghaladja annak költségeit.

A mellékhatásokat is elkerülheti, amíg Ön valódi HGH vényköteles és endokrinológus által szorosan ellenőrzött.